Történet
A szekszárdi atlétika kezdetei a XIX. század második feléig nyúlnak vissza. A helyi Tűzoltó Egylettől elszakadva 1878-79 táján alakult meg az önálló Atlétikaklub a tolnai megyeszékhelyen. A Garay János Gimnáziumban 1897-ben kezdődött az oktatás, s 1904-től már szakképesített testnevelő is dolgozott a tanintézményben. A gimnázium hosszú évtizedekig meghatározó szerepet töltött be a város atlétái életében.
1912-ben megalakult a Szekszárd SK atlétika szakosztálya. A 20-as években egyébként még a dísztorna dominált, torna, gimnasztika, atlétika nem vált el élesen egymástól. A második világháború előtti időszakban a Turul Szövetség és a Törekvés VSE, illetve a két klub egyesülése után a Tolnavármegye SE színeiben versenyeztek a sportág képviselői. Az atlétika a kor honvédelmi törvényének rendelkezése értelmében fontos szerephez jutott a harci előképzés során. A szekszárdi Levente Egylet tagjai, s az atléták 1934-től egyébként már a város új. tribünnel ellátott, 400 méteres, salakos pályával épített sporttelepén gyakorolhattak.
A minőségi atlétika 1942-ben az egykori válogatott hármasugró, Besenyei Gyula testnevelő Szekszárdra kerülésével indult útnak a városban. A világégést követően a MADISZ, illetve a Törekvés VSE színeiben folytathatták a megyeszékhely atlétái. Miután a honvédség birtokába került a terület, 1949-ben megszűnt az atlétikai pálya. Az új sporttelep két év múlva készült el. Az ötvenes évek elején a Bástyához, majd a Dózsához történt “igazolásukkal” belügyi egyesülethez kerültek a város atlétái.
A sportág helyi történetének első mélypontját az 1954-es esztendő jelentette, amikor Besenyei Gyula távozása után mindössze két igazolt atléta maradt Szekszárdon.
Mozolai János, a gimnázium tanára egy év alatt 40-50 fős csapatot verbuvált, amely pár év múlva remek eredményeket produkált, válogatottak kerültek ki a megyeszékhelyről. A Dózsa SE korszerű sporttelepét 1962-ben adták át, ahol Mozolai tanár úr vezetésével kitűnő körülmények között készülhettek a sportolók. A hatvanas évek során láttál el a sportszékház tornatermét a téli edzésekhez szükséges eszközökkel, illetve vált külön a futó és ügyességi képzés (dr. Harsányi László, az akkori megyei sporthivatal munkatársának nevéhez fűződően).
A hetvenes évek elején kiszélesedett az atlétika tömegbázisa, testnevelés tagozat indult az általános iskolákban. Hamarosan azonban újra válságos időket élt át a szekszárdi atlétika, 1973-ban ugyanis állami irányítás alá került a magyar sport. 1975-ben ismét erősen megcsappant a versenyzők létszáma. Szabó Miklós testnevelő dolgozta ki a szakosztály új szervezeti modelljét, amely egy év múlva beindult az általános iskolák bekapcsolódásával. Két évvel később az országban kuriózumnak számító futófolyosóval gazdagodott a Dózsa sporttelepe. Ez idő tájt tűnt fel Kovács Attila, aki szekszárdi színekben 1981-ben 100 méteres síkfutásban országos felnőtt bajnokságot nyert, s az Újpesti Dózsa versenyzőjeként 1988-ban 5. helyen végzett a szöuli olimpia “százas” döntőjében.
A nyolcvanas évek eleje – Fogarasi Sándor vezetőedzőségének időszaka – a szekszárdi atlétika aranykorszakának számított, 1980-ban például összesen 13 utánpótlás és felnőtt ob-t nyertek a Dózsa versenyzői. Ebben az évben diadalmaskodott a megyeszékhely első felnőtt bajnoka, Balogh Gyula (Németh Gyula tanítványa, 3000 méter akadályon győzött). 1984-ben gumiborítással látták el a Pollack úti atlétikai pályát, amelyet 1967 óta használtak a helyi sportiskola növendékei. A következő években azonban erősödni kezdtek a gondok, Fogarasi Sándor távozása után egy évvel, 1985-ben Mozolai János abbahagyta az edzősködést. Pénzügyi, vezetési, felszerelési problémák jelentkeztek a sportegyesületnél, aminek következtében 1987 őszén a Szekszárdi Dózsa SE szakosztályai önálló egyesületekké váltak szét egy-egy helyi vállalat támogatását élvezve. Az atlétikát a BHG szponzorálta, a szekszárdi leányvállalat foglalkoztatta az edzőket, s 1988-tól a BHG vált a Pollack úti atlétikai pálya kezelőjévé is. Az egyesület társadalmi elnökévé Bien Jánost, ügyvezető elnökévé Tamás Istvánt választották. Veres László távozása után három évig Szabó Miklós látta el a vezető edző teendőit. Az egyesületen belüli konfliktusok miatt 1991-ben a középtávfutók Németh Gyula edző vezetésével kiváltak a klubból, s SporTolna néven önálló egyesületet alakítottak. Ugyanebben az évben szűnt meg a BHG támogatása is.
Ebben a nem éppen irigylésre méltó helyzetben lett 1992-ben Takács László az egyesület elnöke, aki a mai napig is irányítja a klub életét. Mindannyiunk örömére 1997 óta Németh Gyula és tanítványai újra az AC kötelékéhez tartoznak. Az új évezred két szomorú eseménnyel kezdődött: 2007-ben a kitűnő ugró és rövidtávfutó edző, Vaszkó Judit, 2008-ban pedig Mozolai János hunyt el.
Bár az elmúlt időszak sajnálatos eseményei megosztották a város atlétikáját, de sokak segítségének és munkájának köszönhetően a szekszárdi atlétika a mai napig él.
